Merüljünk kicsit mélyebbre a teszt témájában. Az előző részben naggyából kikörvonalazódott az a lista, hogy mit is kell mindenképpen tesztelned közvetlenül a weboldal indulása után. Ebben a részben többek között arról lesz szó, hogy kik legyenek a tesztalanyok, miért fontos a megfelelő mennyiségű minta és, hogy milyen gyakran tesztelj.
Szükséges minta és futási idő meghatározása
A tesztelés folyamatában mindig figyelj arra, hogy elegendő számú tesztalany legyen bevonva a következtetések levonása előtt, hogy ne vezesd félre magadat az eredményekkel. Ha 10 emberből 6 azt mondja valamire, hogy az neki tetszik, az nem egyenértékű azzal, mintha 100-ból 60 vélekedne ugyanígy. A kisebb minta esetén megeshet, hogy csak véletlenszerűen kerültek olyan tesztalanyok az utadba, akik az adott tesztesetet preferálták. Minél nagyobb a vizsgált minta, annál bizonyosabb lehetsz az eredmények helyességében.
Az ökölszabály az, hogy tesztesetenként érdemes megvárni a párszázas minta összegyűlését, mintsem az idő sürgetésének engedve elhamarkodott következtetésbe bocsátkozni. Amennyiben úgy látod, hogy hosszú kifutási idő alatt sem lesz meg a kívánt nagyságú tesztközönség, inkább hagyd figyelmen kívül tesztjeid aktuális adatait, legyenek azok bármennyire biztatóak a bizonyítandó feltételezést illetően.
Kik legyenek a tesztalanyok?
Ha van arra mód, hogy megválogasd tesztjeid célközönségét, első körben tanácsos a leginkább cselekvésre motivált tábort, a lehetséges “rajongóidat” kiválasztani tesztalanyként. Ők lesznek azok, akik a leghamarabb és a legdirektebb módon tudtodra fogják adni, ha valami elnyeri a tetszésüket. Amennyiben ez a kedvező helyzet nem áll fenn a te esetedben, vagy még nem rendelkezel elegendő információval, akkor az ő beazonosításuk, illetve célközönséged “rajongóvá” nevelése kell, hogy a célod legyen. Ez utóbbit a preferenciák megismerésével és az azokhoz való adaptálódással tudod lépésről-lépésre haladva elérni.
Mennyit és milyen gyakran tesztelj?
A legfontosabb alapvetés, hogy a tesztek mennyisége és gyakorisága ne menjen a kivitelezés minőségének rovására. A vezérelv, hogy határozz meg egy elvárt ciklikusságot (javasolt 2-4 hétben gondolkodni), és a tesztjeid bonyolultságánál is szorítkozz a minimumra, hogy beleférj az általad kijelölt ciklusba. Ez több szempontból is hasznos. Egyrészt egy idő után természetessé válik, hogy nem veszed azonnal igazságnak minden egyes elképzelésed, hanem adatokra támaszkodva igyekszel igazolni őket. A másik haszna ennek a mentalitásnak, hogy nem bonyolítod túl a dolgokat, hanem a tanulás sebességét tartod szem előtt. Végérvényben ugyanis ettől függ, hogy mennyire gyorsan tudsz haladni ajánlatod fejlesztésével.
Ha úgy látod, hogy tesztjeid biztos kiértékeléséhez szükség van további mintagyűjtésre, szükség esetén kitolhatod a konklúzió levonását és a teszt lezárását a következő időszakra. A lényeg tehát az, hogy törekedj a ciklikusság betartására, de ha a pontos konklúzió miatt kell, maradj rugalmas a kiértékelés idejét tekintve és ne kösd az ebet a karóhoz.
A tesztelés módjai: kvantitatív vs. kvalitatív
A kvantitatív, mérőszámok alakulását követő tesztek önmagukban is nagyon beszédesek tudnak lenni, de azért lássuk be, hogy ha egy üzletről beszélünk, amögött mindig érző, cselekvő emberek vannak, ezért érdemes is úgy kezelned őket.
A kvalitatív, viselkedés-megfigyelésre alapuló tesztelés során felszínre kerülhetnek olyan érzelmi mozgatórugók, vagy használhatósági hibák, amelyek pusztán a számokat nézve örökre rejtve maradnának. A csupán számokra alapozott döntések azért helytelenek, mert csak az egyes mérési pontoknál (pl. meglátogatta a fizetési oldalt) bírunk támpontul szolgáló értékekkel. A köztes folyamatok továbbra is láthatatlanok, holott pont itt lelhetőek a vasárlói életút egyes lépései közötti lemorzsolódás igazi okai.
Bármilyen jellegű tesztről is legyen szó, fontos hogy határozzátok meg kik az egyes munkafolyamatok (teszt elindítása, adatok kiértékelése, stb.) felelősei a tesztelés során. A lényeg, hogy legyen felelős, legyél az te vagy a kiviteleződ. Definiálnotok kell, hogy ki, mit, mikorra és hogyan csinál meg és a teljesülésről ki és kinek fog beszámolni. Ha ezt az egyszerű szabályt sikerül tartanotok, máris a hatékonyság útjára léptetek.
Innen könnyedén eléred a cikksorozat eddigi részeit:
- Bozótvágás az online vállalkozások dzsungelében
- Mik az esélyeid, ha online vállalkozol?
- Tanulj gyorsan, hogy az élre törhess
- Mitől függ, hogy siker vagy rémálom lesz számodra az online vállalkozás?
- Szükséged van egyáltalán weboldalra vagy elég lehet egy Facebook oldal is?
- Egy sikeres weboldal projekt életszakaszai: Előkészítés
- Marketing szövegírás és grafikai tervezés
- Kivitelezés
- Indulás után
- A weboldal projekt 3 alappillére
- Érdeklődőszerzés
- Élményteremtés
- Konvertálás: Érdeklődőkből vevők
- Vevőgondozás
- Eredményességet befolyásoló tényezők: márka, pozicionálás és szöveges tartalom
- Eredményességet befolyásoló tényezők: megjelenés, használhatóság, hatékonyág, betöltési sebesség
- Kivizetelző választás: Velük vagy nélkülük?
- Kivitelező választás: Időhorizontok és kivitelezők
- Gyakorlati projektmenedzsment: Miért menedzseld saját magad a projektet?
- Gyakorlati projektmenedzsment: Kikkel fogsz együtt dolgozni? – 1. rész
- Gyakorlati projektmenedzsment: Kikkel fogsz együtt dolgozni – 2. rész
- Gyakorlati projektmenedzsment: Milyen teendők várnak rád?
- Feladatok, felelősök és buktatók
- A projekt komplexitását növelő tényezők
- Tévhitek a weboldalprojekttel kapcsolatban
- Kivitelezés: 1. rész
- Kivitelezés: 2. rész
- Kivitelezés: 3. rész
- Kivitelezés: 4. rész
- Tesztelés: 1. rész
- Tesztelés: 2. rész
- Tesztelés: 3. rész
- A weboldal tényleges megtervezése: 1. rész
- A weboldal tényleges megtervezése: 2. rész
- Sablon vagy egyedi kód? 1/2.
- Sablon vagy egyedi kód? 2/2.
- Amit még érdemes tudnod: a weboldalak technikai háttere 1/2.
- Amit még érdemes tudnod: a weboldalak technikai háttere 2/2.
- Forgalomterelés és optimalizálás
- A forgalom fajtái
- Csatorna dilemma: organikus kontra fizetett forgalom
- Tesztelés a weboldal indulása után
