Avagy miért tanulj meg mesélni?
Ne tartsd magadban!
Javában űztem még a kick-boxot nemzetközi szinten, amikor az innsbruckki világkupán mindenki meglepetésére az osztrák kancellár is tiszteletét tette a verseny megnyitóján. Ez önmagában még nem nagy csavar, viszont a történethez hozzátartozik, hogy az a szülő, aki kiválóan beszélt németül lebetegedett és jó magam voltam az egyetlen 17 éves fejjel, aki jól törte a nyelvet, aránylag…Kiderült, hogy valamennyi csapat egy-egy szerencsés tagja együtt vacsorázhat az osztrák kancellárral. Igen kitalálhatjátok… egyedüli németül-koketáló gyanánt én voltam a „szerencsés” kiválasztott. Mondanom sem kell mennyire bepánikoltam és rettegtem az estétől.
Tiszta vizet a pohárba!
Az említett történet igazságtartalma a nullához konvergál, annyi igaz, hogy ott voltunk versenyen. Megmagyarázom! Azt szerettem volna érzékeletni, hogy az ember milyen gyorsan ráfókuszál valamire, ami nem odaillő. Hiába sejti, hogy valahol sántít a sztori, de mégis folytatja.
Felmerülhet a kérdés, hogy mi volt ennek az értelme. Az első mondatban belehelyeztem az olvasót az élethelyzetbe olyan információkkal, amelyek könnyen megjegyezhetőek, szigorúan számadatok nélkül.
Mihelyst elkezdett kicsúcsosodni a történet, elárultam az életkorom, hogy fokozzam a hangulatot és még érdekfeszítőbbé tegyem. Mire pedig elérkezik az olvasó ahhoz a részhez, ahol kezdődhetne a megoldás, véget is ér a történet.
Mesélj!
Az imént olvasottakkal azt szerettem volna megmutatni, hogy mennyivel kézenfekvőbb történetekbe foglalni az információt, amit át szeretnénk adni. Ez természetesen vonatkozik mind a szövegírásra, mind a prezentációra. Traktálhatjuk közönségünket véget nem érő számadatokkal, de úgy sem képesek megjegyezni azokat hosszútávon, ehelyett alkalmazzuk a történetmesélés tudományát, amivel könnyen értelmezhető, bizalmat gerjesztő sztorik segítségével érjük el a lankadhatatlan figyelmet.
Te bízol magadban?
Mint az élet bármely területén, ahol az emberi kapcsolatok dominálnak, a kölcsönös bizalom megléte elengedhetetlen. Amíg magunk felé nincs meg a bizalom, hogyan várjuk el, hogy bárki belénk fektesse „sajátját”?
Vegyük példának azt, hogy meg kell győznöd a befektetőket arról, hogy a te vállalkozásodban biztos helye lesz tőkéjüknek. Sokkal könnyebben magad felé billentheted a mérleg nyelvét, ha olyan történettel rukkolsz elő, ami az érzelmeikre hat és át tudják élni.
A következő idézet Carmine Gallo: Storytelling című könyvéből származik: ”A világ leghatásosabb tanítói azonban ennek éppen az ellenkezőjét teszik: beszédeik 65%-át, olykor még nagyobb részét a történetek adják, amelyek bizalmat ébresztenek, és mélyebb érzelmi kapcsolatot építenek ki a hallgatóságukkal”.
Végszó gyanánt
Bízom benne, hogy sikerült betekintést nyernetek a történetmesélés világába, ez az iromány csak ízelítő az átfogó, a témát egészében kiveséző cikkhez, mely a következő hetekben érkezik!
Ne feledjétek: „A storytelling művészete a változás hajtóereje.”
– Richard Branson –