A történetmesélést – angolul storytelling – az élet minden területén nagy sikerrel használják olyan személyek, akiknek a nevét milliók ismerik világszerte.
Gallo, aki a téma szakértője, Storytelling (A történetmesélés ereje) című könyvében közel 50 kiemelkedő történetmesélő példáját sorakoztatja fel az olvasó számára. Művében olyan elismert történetmesélők esetét olvashatjuk el, mint Winston Churchill, Bill Gates, Steve Jobs, Tony Robbins vagy Ferenc pápa. A szerző célja bemutatni, hogy a hatékony kommunikáció alapja mindig egy jó történet, legyen szó politikáról, üzletről vagy vallásról.
A világhírű előadók mintájából mi magunk is elleshetünk jópár alapelvet és módszert, melyek segítségével jobb történetmesélővé válhatunk. Az emberi agy pedig a történetekre van programozva. Egy jól megválasztott, érzelmekkel teli (ügyfél)történettel így sokkal nagyobb hatást váltasz ki, mint egy tényszerű 50 diás powerpoint prezentációval.
Ahogy a szerző fogalmaz rögtön a bevezetőben:
“Akár konferencián tartunk előadást, akár befektetők előtt prezentáljuk az ötletünket, vagy épp az ügyfeleinket szólítjuk meg – hallgatóságunkat elsősorban nem adathalmazokkal, hanem hiteles és érzelmeket kiváltó történetekkel tudjuk meggyőzni.”
Gondolj csak bele! Rengetegszer mesélsz történetet úgy, hogy lehet nem is realizálódik benned. Például ha a termékedet új ügyfélnek akarod eladni, ha e-mailt, Facebook bejegyzést írsz vagy akár Youtube-ot videót forgatsz. Még ha éppen állásinterjún vagy, akkor is történetet mesélsz.
Csak egy átütő erejű story lehet a hatékony kommunikáció alapja.
Nem mindegy, hogy középszerű, jó vagy átütő erejű lesz-e a történeted. Egyedül a harmadik típus teremt bizalmat, javítja a mutatóidat és inspirálja a közönséget. Hogy biztosan megtalálád a Te célodnak legjobban megfelelő metódusokat, az író 5 kategóriába sorolta a gondosa összegyűjtött példáit:
1. Történetmesélők, akik fellobantják a tüzet:
Ebben a kategóriában többek közt Steve Jobs, Tony Robbins és Peter Guber eszköztárába kaphatsz betekintést. Olvashatsz Steve Jobs szenvedélyes lelkesedéséről, ami történetmesélő képességének legfőbb eleme volt. Tony Robbins esetében egy Rocky analógia segít majd megérteni, hogyan merít lendületet saját inségének történetéből a motivációs szupersztár, így inspirálva másokat. A Peter Guber storyból pedig megtanulhatod azt a 3 lépést, amivel bárki össze tud rakni egy ütős történetet.
2. Történetmesélők, akik nevelnek:
Ez a fejezet sem kisebb neveket vonultat fel. Személyes kedvencem Bill Gates esete. Bill Gates előadásai során szinte minden alkalommal szakított a megszokottal, ezzel pozitív értelemben felrúgva közönsége várakozásait. Kiváló stratégia, hiszen az emberi agy nem képes figyelmen kívül hagyni az újdonságokat. Ha figyelmen kívül hagyjuk az elvárást egycsapásra fokozhatjuk vonzerőnket, hitelességünket és meggyőzőképességünket.
3. Történetmesélők, akik egyszerűsítenek:
Elon Musk (azt is) ügyesen felismerte, hogy az egyszerűsítés a hatékony kommunikáció alapja. Ráadásul mesteri szinten alkalmazza is a módszert előadásai során. A könyv harmadik fejezetében több nagyszerű egyszerűsítő közt róla is olvashatunk. A Tesla Energy projekt indításakor tartott beszédét vizsgálhatjuk a Flesch-Kinchard olvashatósági teszt mikroszkópja alatt. Ez a teszt a szavak és mondatok hossza, valamint egyéb tényezők mérése alapján határozza meg az adott szöveg nehézségét. A teszt pontszáma azt jelöli, ahány oktatásban eltöltött évre van szüksége valakinek a szöveg megértéséhez. Nem szeretném lelőni a poént, de annyit elárulhatok, hogy Elon előadásához nem kellett 8 osztály sem!
4. Történetmesélők, akik motiválnak:
Csupa szenzációs story. Vegyük például az újonnan megválasztott képviselőt, aki első nagyobb beszédén egyszerűen elfejetette a beszéde folytatását. Végül szégyenkezve ült vissza a helyére és másnap mindenki rajta nevetett. Azonban 36 évvel később szakmája olyan mesterévé vált, hogy egymaga győzte meg a briteket, hogy szembeszálljanak Adolf Hitlerrel. Az úriembert pedig úgy hívták: Winston Churchill. Évek hosszú során megtanulta, hogyan írjon olyan beszédeket, amelyek lángrarobbantották bárki lelkesedését. Churchill nem csak motivált, egyben egyszerűsített is. Órák hosszat szerkesztette beszédeit és egymás után cserélte a hosszú szavakat rövidre, vagy húzta ki azt, ami felesleges. Fantasztikus történetmesélő volt, aki a lehető legtöbb embert motiválta, a lehető legkevesebb szóval.
5. Történetmesélők, akik mozgalmakat indítanak el:
Malala Juszufzai nevét talán még nem hallottad, pedig 17 éves korára Nobel-békedíjat kapott, legfiatalabb díjazottként. A pakisztáni származású lány története nem csak megható, de rendkívül tanulságos is. Az emberkereskedelem torkából megmenekülő Malala története mára sok millió fiatal lány életét változtatta meg. Ehhez többek között történetmesélői tehetsége is nagyban hozzájárult. A nevéhez köthető világméretű mozgalmat olyan történetekkel indította el, melyeket a Pixar animációs sikerfilmek sémájához megszólalásig hasonlóan épített fel. Egy 7 lépéses folyamaton keresztül szövi a történet fonalát, melynek végére mozgalmat indít el.
Remélem, hogy ez a pár, röviden összefoglalt példa jó kedvcsináló lesz majd néhány olvasgatással eltöltött órához, történeteid fejlesztéséhez. Ne feledd, ez még csak a jéghegy csúcsa! A könyvben szereplő összes story nagyon érdekes, és mindegyiknek megvan a tanulsága. Ha idén csak egy könyvet olvasol el a témában, ez legyen az!
Zárásul engedj meg még egy idézetet Carmine Gallo tollából, ami szerintem rendkívül jól összefoglalja, hogy miért a történetmesélés a hatékony kommunikáció alapja:
„Az ötlet a 21. század valutája. Az információs korban, a tudásgazdaságban mindenki annyit ér, amennyit az ötletei. A történet pedig az az eszköz, amellyel ezeket az ötleteket átadjuk egymásnak.”
Ha szeretnéd mielőbb elolvasni a könyvet, az alábbi oldalról rögtön megrendelheted:
https://www.libri.hu/konyv/carmine_gallo.storytelling.html
Nézz szét a többi blogbejegyzésem közt is, biztosan van még, ami érdekel:
https://dxlabz.hu/blog/